Probléma

Probléma

Kétféle ember létezik:

1. Akinek már van emésztési problémája (és vele együtt más is).
2. Akinek ezután lesz emésztési problémája, ha meg nem előzi.

„Annyira vagyunk egészségesek,

mint amennyire az emésztőrendszerünk az.”

A belek szabályos működése az egészségünk záloga. Sok ember nem figyel az emésztőrendszer zavaraira. Megzavart bélrendszer - megzavart egészség! Már Hippokratész szerint is a „gonosz” a belekben lakozik. Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. A vékonybelekben élő baktériumoknak létfontosságú feladatuk van: lebontják a cellulózt, nélkülözhetetlen vitaminokat termelnek, és folyamatos edzésben tartják az immunrendszerünket, ezért olyan fontos, hogy folyamatosan fogyasszunk pl. jó minőségű joghurtot, mellyel pótolhatjuk a létfontosságú bélbaktériumokat a bélrendszerbe! A bélflóra képezi annak a védőpajzsnak az alapját, melynek segítségével a szervezet képes felvenni a harcot a minket megtámadó külső kórokozókkal szemben. 

„Az ember gyomor-bélrendszerében több mikroorganizmus él,

mint ahány ember él vagy valaha is élt a Földön. Az életmódunk miatt a szervezetünkből kipusztult baktériumokat kívülről kell pótolnunk.”

A joghurt története

Gyanítjuk, hogy joghurtot már azóta fogyaszt az emberiség, amióta tejet is – úgy közel hat-hétezer éve. A tejből – hűtőszekrény híján – spontán alakultak ki a savanyú tejtermékek. A joghurt szó török eredetű, a savanyú tejtermékeket yogurutnak hívták. A törökök anno rengeteg joghurtot fogyasztottak – manapság is kedvelik –, és már a hódító hadjáratok idején biztosan ismerték az egészségre gyakorolt több tucatnyi jótékony hatását is.

A 20. század elején egy orosz biológus, Ilja Mecsnyikov kutatásai – amelyekért Nobel-díjat is kapott – bebizonyították, hogy a joghurtban található élő kultúrák és az úgynevezett jó baktériumok megakadályozzák a bélben a toxikus anyagok elszaporodását. A felfedezés után a joghurtfogyasztás Európa-szerte nagyon népszerű lett. Legújabb kutatások szerint az élő baktériumkultúrás táplálékok fogyasztásának egészségügyi szerepe három csoportba osztható: 

• gátló szerep (megakadályozza egyes betegségek kialakulásának kockázatát), 
• tisztító szerep (megtisztít a toxikus anyagoktól), 
• karbantartó szerep (egyensúlyban tartja a bélflórát). 

A rendszeres joghurtfogyasztás tehát karbantartja, „egyensúlyba hozza” az emésztést, erősíti az immunrendszerünket és pl. koleszterinszint-csökkentő diéta részeként, segíti annak sikerességét is.

Napjainkban a nagyipari gyártás az, amely sajnos a joghurt legfontosabb és legegészségesebb alkotóelemeit rombolja. Ha egy boltban kapható joghurt dobozán feltűnően hosszú eltarthatósági időt tüntetnek fel, joggal gyanakodhatunk. Ha hűtés nélkül nem púposodik fel a doboz, nem készülődik felrobbanni, akkor bizony több benne a tartósítószer és a káros adalékanyag, mint az élő kultúra. Az ilyen joghurtban magas hőkezeléssel elpusztították az élő joghurtkultúrát, és vele együtt minden áldásos hatását is.

A joghurt és a probiotikumok

Egy kész joghurt kialakulásában két baktériumtörzs (probiotikumok), a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus vesz részt. Tejsavat képeznek, megsavanyítják a tejet, másfelől pedig megakadályozzák a tejben a káros baktériumok elszaporodását. Az így kialakult joghurtkultúra 1 grammjában 10 millió élő baktériumot, többféle és jótékony hatású mikroorganizmust tartalmaz. A joghurtban minden olyan tápanyag megtalálható, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van. 

• elsősorban segít egyensúlyban tartani a bélflórát, az emésztést  
• csökkenti a májban a zsírlerakódást, 
• gátolja a rákkeltő anyagok képződését, 
• erősíti az immunrendszert, 
• csökkenti a koleszterint, 
• jó hatással van a vérnyomásra, 
• erősíti az érfalat, meggátolja az érelmeszesedést, így hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez. 

Nemhiába, hogy a Kaukázusban kiugróan magas életkort megélt emberek matuzsálemi korát a gyakori joghurtfogyasztással magyarázzák.

Mik azok a probiotikumok?

A probiotikumok olyan mikroorganizmusok (baktériumok vagy gombák), amelyek a szervezetbe jutva az egészségre jótékony hatást gyakorolnak. A bélflóra emésztő és immunfunkcióját erősítik, ezáltal ellenállóbbá teszik a szervezetet a fertőzésekkel szemben.

A probiotikumok az állandó bélflóra helyreállítását illetve fenntartását szolgáló jótékony hatású baktériumok, amelyek száma folyamatosan csökken az egyoldalú táplálkozás, az antibiotikumok szedése és a stressz következtében. Az egészséges bélflóra megőrzéséhez és helyreállításához szükséges a hasznos bélbaktériumok pótlása, illetve prebiotikumokkal a szaporodásuk elősegítése.  

Mik a prebiotikumok? 

A prebiotikumok olyan, nem emészthető táplálék összetevők, amelyek ellenállnak a gyomorban és a vékonybélben lezajló emésztési folyamatoknak, így kémiailag változatlan formában eljutnak a vastagbélbe, és ott képesek a szervezet számára előnyös tulajdonságú mikroorganizmusok (probiotikumok) szaporodását elősegíteni. A prebiotikumok kedvező környezetet teremtenek a vastagbélben a probiotikumok szaporodásához. Ezzel párhuzamosan gátolják a káros baktériumok megtapadását és elszaporodását a bélben. A prebiotikumok közül a legfontosabb az inulin.

INULIN

Az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag, amely kedvezően befolyásolja a bél baktériumflóráját. Sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Miközben az ember számára emészthetetlen marad, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik - szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak.

Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát, ezzel a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Az inulin tehát elősegíti az egészséges bélműködést és kedvező hatást gyakorol az egészséget védő bélbaktériumokra. Az egészséges bélflóra hozzájárul a szervezet védekezőképességének megfelelő működéséhez.

Az inulin élettani hatását az alábbiak szerint fejti ki:

• javítja az emésztőrendszer működését
• pozitívan befolyásolja a bél pH értékét
• segíti a zsírok lebontását és az ásványi anyagok hatékonyabb felszívódását
• szabályozza a cukoranyagcserét
• nem növeli a vércukorszintet, természetes cukorpótló, nem szükséges inzulin a lebontásához
• szerepe lehet a vastagbélrák megelőzésében
• jótékony hatású lehet hüvelygyulladás, candida, mellrák, élelmiszer-allergia, valamint szív- és érrendszeri betegségek esetén.

Az inulin tehát számos jótékony hatással bír, természetes cukorpótló és zsírbontó hatása révén egyre szélesebb körben alkalmazzák. Ennek megfelelően használata javasolt:

• cukorbetegeknek
• magas koleszterinszint esetén
• dietázóknak
• fogyókúrázóknak
• aktív sportolóknak
• antibiotikumos kezelések alkalmával
• gyomor vagy bélprobléma megléte esetén
• szív – és érrendszeri  betegségek esetében.

ÖSSZEGZÉS

Mit nyerhetünk a bélflóra helyreállításával? Elsősorban azt, hogy e hasznos baktériumok – a mi érdekünkben is – végezhetik természet rendelte feladatukat, és létükért cserébe segítenek megelőzni számos emésztőrendszerből induló betegség (gyulladás, daganat, allergia) kialakulását. Szabályozzák a bélműködést, rendezik a székletet, számos létfontosságú vitamint termelnek, erősítik immunrendszerünket, segítenek az ideális testsúly elérésében és megőrzésében. Hasznos bélflóránk erősítésével duplán nyerhetünk: nemcsak emésztésünk válik szabályosabbá, de – immunrendszerünk erősödése révén – álló- és ellenálló-képességünk is nagyobb lesz.